A cink és az élet

A cink és az élő szervezetek

A cink minden élő szervezet esetén létfontosságú elem. A cink szükséges és nélkülözhetetlen az emberi, állati és a növényi élet szempontjából.

Minden egyes élő szervezet rendelkezik egy optimális cinkkoncentráció-tartománnyal. Ezen a koncentrációtartományon belül az élő szervezetek szabályozni tudják a belső koncentrációjukat, annak érdekében, hogy eleget tudjanak tenni a saját metabolizmusuk követelményeinek.

Ha ezek az optimális feltételek nem teljesülnek, és hiány lép fel, az cinkhiányt okozhat, hasonlóképpen a cinktöbblet előfordulása estén ökotoxikológiai problémák lépnek fel.

Az emberek általában nincsenek kitéve cinktöbbletnek, viszont felléphet náluk cinkhiány.

Ezzel ellentétben az ökoszisztémák ritkán szenvednek cinkhiányban, inkább cikktöbblet szokott fellépni.

 

A cink és az emberek

A cink fontos fémelem az emberi faj számára, és a magnézium és a vas után a harmadik a rangsorban.

A cink lényeges egészségügyi szerepet tölt be. Lényegesen fontos a növekedéshez, az agy fejlődéséhez, a bőrvédelemhez, az immunrendszer megfelelő működéséhez, emésztéshez, szaporodáshoz, ízleléshez, szagláshoz és számos egyéb természetes folyamathoz.

Az emberi test nem képes szintetikus úton előállítani a számára szükséges cinket. Ezért a cinket a táplálékából veszi fel. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) napi 10 mg cinkbevitelt javasol gyermekek, 12 mg-ot nők és 15 mg-ot férfiak esetén. Bizonyos népességi csoportoknak nagyobb a cinkszükséglete, ezért náluk nagyobb a cinkhiány fellépésének a veszélye, ilyenek például a: gyermekek és serdülőkorúak, terhes nők, idősek stb.

A hiány kockázatához kapcsolódó főbb tünetek a következők: az ízlelés és szaglás csökkenése, bőrproblémák, mentális letargia és a termékenység csökkenése.

Egy személy étrendjének változatossága elsődlegesen annak kultúrájától és életszínvonalától függ. Mivel a cink mennyisége az élelmiszer típusától függ, globális szinten számos felnőtt és gyermek cinkszegény étrenden él. A fejlődő országokban a cinkhiány az 5. ok az emberi egészséget veszélyeztető első 10 kockázati tényező közül. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a cinkhiány világszerte 800 000 halálesetért felelős, és 28 millió elvesztett egészséges életévet jelent(¹).

 

Cink és ökotoxikológia

A cink természetes módon megtalálható a környezetben: a kőzetek, a víz és a levegő természetes módon tartalmazza a cink különböző koncentrációját. Az evolúció során az összes élő szervezet használta a környezetükben elérhető cinket metabolizmusuk különböző funkcióihoz. A cink egy létfontosságú elem, amely az összes ökoszisztémában élő szervezet részére szükséges és nélkülözhetetlen.

Az élő szervezetek adaptálódnak az ökoszisztémájuk természetes cink koncentrációjához. Továbbá mechanizmusokat fejlesztettek ki az optimális életfeltételek fenntartása érdekében, amikor ez a koncentrációszint eltér a természetes formától. Ám ha ez a cink-koncentráció jelentősen megváltozik az életfeltételek többé nem optimálisak, amely befolyással lehet az ökoszisztéma működésére.

Szerencsére az európai ökoszisztémák cinkkoncentrációi - amelyek vagy az emberi tevékenységből származnak (például a hengerelt cink és a galvanizált acél atmoszférikus korróziójából, a gépjármű abroncsok elhasználódásából, a műtrágyákból és az állateledelekből) vagy természetes kibocsátás okozza őket (amelyeket főleg a Föld vulkáni tevékenysége okoz) - az optimális életfeltételek határain belül maradnak. Jó példa erre a Rajna jelenlegi cink szintjei (szélsőséges értékek 3-25 µg/L között), amelyek jelenleg az optimális cinktartományon belül vannak (²,³).

 

(¹) International Zinc Association (IZA) - Zinc guide 2003
(²) " L'impact du zinc et de ses composés sur l'homme et l'environnement ", P.Ciarletta et F.Van Assche, Colloque CEFRACOR - Le centre du zinc - Saint-Ouen - mars 1993.
(³) "Zinc in the environment", (“Cink a környezetben”) International Zinc Association, 1997 Edition